„Kis nézők nagy élményei
Az idei tanév egyik legemlékezetesebb élménye volt, hogy osztályommal részt vehettünk a Miskolci Nemzeti Színház gyermekbérletének előadásain. A tanév során két különböző előadást tekintettünk meg, ősszel és tavasszal, amelyek nemcsak szórakoztatták a gyermekeket, hanem pedagógiai szempontból is rendkívül értékes tapasztalatokat nyújtottak számukra.
Mélyen hiszek abban, hogy a színház világának megismertetése a gyermekekkel már kisiskolás korban rendkívül fontos. A színház nemcsak kulturális élményt nyújt, hanem fejleszti a gyerekek érzelmi intelligenciáját, empátiáját, nyitottságát és kifejezőkészségét is. Tanárként kiemelt szerepet tulajdonítok a dramatizálásnak a tanítási folyamatban, hiszen ez a módszer lehetőséget ad a gyerekeknek arra, hogy saját élményeiken keresztül mélyítsék el a tanultakat, és bátran kifejezhessék önmagukat. Osztályomban sok olyan kisdiák van, akik örömmel vállalják a szereplést, és már több alkalommal is részt vettünk dramatizáló találkozón a selyebi tanintézményben, ahol kiváló lehetőség nyílt a kreativitásuk kibontakoztatására.
A gyermekbérlet keretében látott két előadás remekül illeszkedett ebbe a nevelési szemléletbe. Az első színházi élményünk ősszel volt, amikor a zenés mesejáték, Ludas Matyi került színpadra. A klasszikus történet új megközelítésben, zenés formában mesélt a felnőtté válás nehézségeiről, a hatalommal való visszaélésről, a bosszú kérdésköréről és az anyai szeretet erejéről. A gyermekek számára rendkívül izgalmas és maradandó élményt nyújtott az előadás – még hetek múlva is beszéltek róla, visszaidézték a jeleneteket, dallamokat, és megosztották egymással saját gondolataikat a darab tanulságairól.
A tavaszi előadásra májusban került sor, amikor is a Háry János című táncjátékot tekintettük meg. Ez az előadás különösen különleges élményt jelentett számunkra, hiszen a történetet szavak nélkül, tánccal, zenével és mozgással mesélte el a Miskolci Balett társulata. A jól ismert magyar mesefigura kalandjai humorral átszőve, magyar népzenei motívumokra, katonai indulókra, lakodalmi dallamokra és kortárs népzenei feldolgozásokra épülve elevenedtek meg a színpadon. A főhős hűsége és hősiessége fontos erkölcsi példaként szolgált a gyerekek számára. Az előadás különlegessége abban rejlett, hogy a történet teljes mértékben mozgással, mimikával és zenével került kifejezésre, ami segítette a gyerekeket abban, hogy nyelvi akadályok nélkül is könnyen megértsék és átérezzék a történetet. A vizuális és zenei élmények mély nyomot hagytak a gyerekekben, és számos készségük – figyelem, értelmezés, empátia, esztétikai érzék – fejlődött ezáltal.
Összességében úgy érzem, hogy a két színházi előadás jelentős mértékben hozzájárult tanulóim személyiségfejlődéséhez és kompetenciáik bővítéséhez. A látottak alapján megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy a színházlátogatás nem csupán szórakozás, hanem nevelési, oktatási értékkel is bír. Bízom benne, hogy a következő tanévben is lehetőségünk nyílik hasonló programokon részt venni, hogy újabb élményekkel gazdagodva mélyítsük el tanulóink kulturális ismereteit és önkifejezési képességeit.
Olajosné Csorba Renáta
