Egy iskola, egy tudásközösség – Új utak a közös szakmai fejlődéshez
A december 9-én megrendezésre került nevelőtestületi értekezlet központi témája a belső tudásmegosztás intézményi szerepe, gyakorlati jelentősége és az előrelépés irányai, útkeresés volt. Az esemény kiemelt célja az volt, hogy a pedagógusok közössége áttekintse azokat a módszereket, jó gyakorlatokat és szakmai tapasztalatokat, amelyek egymás között történő megosztásával az iskola szakmai kultúrája hosszú távon is fenntartható módon fejlődhet.
A tudásmegosztás intézményi jelentősége
Az értekezlet rámutatott, hogy a tudásmegosztás nem csupán informális tapasztalatcserét jelent, hanem strukturált, szervezeti keretek között zajló együttműködési gyakorlatot. Ennek lényege, hogy minden pedagógus számára hozzáférhetővé válik az a tudásbázis, amely a mindennapi nevelési–oktatási folyamat sikeres megvalósításához szükséges. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az intézményi tudásvagyon csak akkor fejti ki valódi hatását, ha azt nem egyéni, hanem közösségi szinten hasznosítjuk, és ennek eredményeként közös szakmai kultúra alakul ki.
Az értekezlet egyértelműen megfogalmazta: a tudásmegosztás legfontosabb célja, hogy tanulóközpontú, támogató és innovatív pedagógiaikörnyezet jöjjön létre, ahol a fejlődés természetes és folyamatos.
Innovatív formák a hatékony tudásmegosztás szolgálatában
Az intézmény a jövőben olyan módszertani kereteket kíván tovább erősíteni, mint:
- szakmai workshopok,
- mikro képzések,
- belső bemutató órák és gyakorlatmegosztó műhelyek,
- digitális tudásbankok létrehozása és használata.
Ezek a formák lehetőséget teremtenek a pedagógiai próbálkozások, eredmények és technológiai újítások megismerésére, adaptálására és értékelésére. A tapasztalatok szerint az új ötletek iránti nyitottság, valamint az egymást támogató szemlélet közvetlenül hozzájárul az intézményi kultúra megújulásához.
A jelen értekezlet három kiemelt fókuszterülete
A megbeszélés három olyan területet helyezett középpontba, ahol a belső tudásmegosztás különösen jelentős hatást gyakorolhat:
- Az osztályfőnöki munka megújítása
A tanulók személyes és közösségi fejlődését támogató, egységes, ugyanakkor rugalmas osztályfőnöki gyakorlatok kialakítása, amelyek a szociális kompetenciák fejlesztésében és a közösségépítésben egyaránt segítséget nyújtanak, különös tekintettel azok egyházi tartalmaira; valamint az adminisztrációs teendőkre és lehetőségekre. - A fejlesztési dokumentációk digitalizálása a KRÉTA Poseidon rendszerben
Célként jelent meg a dokumentációk átláthatóságának, egységességének és feldolgozhatóságának növelése, valamint a pedagógiai döntéshozatal hatékonyságának támogatása. - Az eDIA intézményi alkalmazása
A mérési eredmények pedagógiai értelmezése és közös feldolgozása, annak érdekében, hogy az értékelési adatok valós segítséget jelentsenek a tanulói előrehaladás nyomon követésében és a szakmai döntések megalapozásában, fejlesztési irányok kijelölésében.
Köszönjük a három téma előadóinak: Tordai Anita, Berentés Mária és Tóthné Simon Barbara kollégáinknak a magas minőségű szakmai iránymutatást.
Az értekezlet különleges jelentőségű része volt az az online tréning, melyet Dr. Csiszár Csilla Margit, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense vezetett,
Mesterséges intelligencia használata az oktatásban címmel.
Az online tréning kiemelt jelentőségű volt a nevelőtestület számára, mert a mesterséges intelligencia mára az oktatás egyik legdinamikusabban fejlődő területévé vált. Dr. Csiszár Csilla Margit szakmai vezetésével a pedagógusok átfogó képet kaptak arról, hogyan támogathatja az AI a tanulók differenciált fejlesztését, az egyéni tanulási utak kialakítását és a pedagógiai adminisztráció egyszerűsítését. A tréning segített abban is, hogy a tanárok magabiztosabban, tudatosabban és etikusan használják ezeket az eszközöket, a rájuk bízott tanulókat is erre neveljék, így közvetlenül hozzájárulva a modern, korszerű iskolai gyakorlat kialakításához.
Az esemény haszna és várható hosszú távú hatása
Az értekezlet nagyban hozzájárult a nevelőtestület szakmai együttműködésének erősítéséhez. A résztvevők megerősítést kaptak abban, hogy a tudás megosztása nemcsak egyéni munkájukat teszi hatékonyabbá, hanem a tanulók számára is biztonságosabb, következetesebb és inspirálóbb pedagógiai környezetet hoz létre.
A közös gondolkodás eredményeként körvonalazódtak azok a fejlesztési irányok, amelyek mentén az intézmény szakmai kultúrája tovább erősödhet, és amelyek a jövőben is meghatározzák a minőségi munkavégzést.
Szemerszki Mihályné, nevelési főigazgató-helyettes
