Kezdetektől napjainkig
Pál mestertől Móra Ferencig
A homrogdi iskola története
Homrogd régmúltját kutatva bizonyosan tudjuk, hogy a XV. Században plébániai székhely, ennek következtében nyílván iskolával is rendelkezik. Egy 1519-ből származó oklevél említi Pál homrogdi iskolamestert, aki Diczházi János homrogdi földesúrtól két kepe gabonát örökölt a zsoltárok énekléséért. Ebben az időben egyetlen iskola működött a faluban, egyetlen iskolamesterrel. A reformáció Homrogdot elkerülte, ennek okán a reformáció hatása sem jelentkezett az iskolai oktatásban.
Homrogdon a lakosság többsége görög katolikus volt, de nem sokkal kevesebb a római katolikusok száma sem. A kétféle valláshoz tartozó gyerekek egy iskolába jártak. Az iskolának egyetlen tanterme volt. Kis méretű tanterem ez, ide járnak a kicsik és nagyok, 80-90 tanuló zsúfolódott össze benne. Az oktatást a kántortanító végezte.
Új iskolák épülnek
1903-ban épült fel a római katolikus iskola, 1928-ban a görög katolikus. Ettől kezdve két iskola működik egy-egy tanítóval. 1916-tól kezdve – kissé hiányosan ugyan – rendelkezésünkre állnak a görög katolikus iskola anyakönyvei.
Az osztályok létszáma erősen ingadozott, az első világháború utáni években 10-20 között mozog. Az első négy osztály létszáma még többnyire tíz fölött van, de a felső két osztály már erősen megcsappant. Az 1926/27-es tanévben mindössze két hatodik osztályos fiú tanuló volt, az 1927/28 és az 1928/29-es tanévben egyetlen tanuló sincs a hatodik osztályban.
Az 1929. évi 4. közgyűlés témája a gazdasági ismétlő iskola megszervezése. Abaúj-Torna vármegye közigazgatási bizottságának rendelete értelmében a községi ismétlő iskolákat kellett átszervezni gazdasági ismétlő iskolákká. Ehhez mindenekelőtt meg kellett szervezni a községi iskolaszéket, amely illetékes megválasztani a gazdasági tantárgyak előadóját, és gondoskodik annak a tiszteletdíjáról (kb. évi 60-80 pengő). A szükséges segédeszközök beszerzésére az évi költségvetésbe utólag 100 pengőt beleszámít. A képviselőtestület a községi iskolaszéket egyhangúlag megválasztotta. A gazdasági iskola szaktárgyainak vezetésével a mindenkori görög katolikus tanítót bízta meg.
Az ismétlő iskolai tanulók létszáma aránylag magas. At 1921/22-es tanévben a mindennapi iskolások száma 55, az ismétlő iskolásoké 25. Ugyanez az 1926/27-es tanévben még meglepőbb arányt mutat: 38 mindennapi iskolás, 32 ismétlő iskolás. Ez az ismétlőiskola az 1930-as évektől megszűnt.
A közgyűlési jegyzőkönyvek közül minden évben van egy, amely tartalmaz az iskolára vonatkozó határozatot. Mind a két egyházi vezetőség évente fordul a közgyűléshez, meghatározott összegű segélyért az iskola fenntartásához.
Ezeket az összegeket jórészt tatarozásra, az iskola épületének javítására, a felszerelés pótlására használták fel. A segély összege általában évi 100-400 pengő között mozgott. A képviselőtestület ezt az összeget minden évben egyhangúlag megszavazta.
A nyolcosztályos általános iskola
1945-ben megkezdődött az általános iskola kialakítása. A római és görög katolikus iskola egyesült. Az egységesített iskola létszáma az 1945/46-os tanévben 125 fő. Ebben a tanévben már három tanító működött, a következő tanévben pedig négy. Az osztálytermek száma továbbra is kettő. Egy teremben 50-60 tanuló zsúfolódik össze. Az iskolák tárgyi felszereltsége alig javult a század elejéhez képest. Jelentős hiányok mutatkoztak a tankönyvellátásban, az iskola ingyenes tankönyveket igényelt.
Az államosításról
Az államosítás 1948 júniusában történt. Az 1948/49-es tanévben már állami iskolaként működött. Az iskolák államosításáról szóló törvény rendelkezett „az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele” tárgyában is. A rendelkezésjogi végrehajtásra Homrogdon is sor került 1949 nyarán. Állami tulajdonba került a két egytantermes iskola és ezek minden ingó és ingatlan vagyona. Mindkét iskola tanítója részletes leírást készített az iskola épületéről, vagyontárgyairól, amelyek átadásra kerültek. Az iskolai leltárak elkészítése után hamarosan megérkezett a megyei tanfelügyelő rendelkezése is.
Önálló, részben osztott iskola
A tanítás az államosítás után is a két régi épületben folyt egészen 1962-ig. Az iskola ezekben az években önálló, részben osztott, a tanítás négy tanulócsoportban folyik, délelőtt és délután felváltva. 1960-ban a tantermek száma olyanformán növekedett eggyel, hogy azt az iskola más intézménnyel együtt használta. A tanulócsoportok száma ezzel ötre nőtt. Nincs nevelői szoba, csupán a tanteremben lévő asztal és szék.
Az 1948/49-es tanévben a következő tantárgyakat tanították: olvasás, magyar nyelv és irodalom, írás, fogalmazás, nyelvtan, történelem, földrajz és néprajz, az ember élete, természetrajz, természettan, vegytan, számolás és mérés, rajzolás, ének, testnevelés, gazdasági ismeret (fiúknak), háztartási gyakorlat (lányoknak), rendszeretet, német nyelv. Meglepő ebben az iskolában a német nyelv tanítása. Igaz, csupán három tanéven át folyt, ezután megszűnt, mert nem volt megfelelő képzettségű pedagógus. Szerepel a tantárgyak között a hitoktatás is fakultatív tárgyként, ennek ellenére a tanulók többsége részesült vallásoktatásban.
Az iskola iktatókönyvében (1954-től vezetik) tájékoztatást kapunk a tanórán kívüli tevékenységekről. Minden évben szerveztek vas- és papírhulladék gyűjtést. Az iskolában tisztasági mozgalom indult. Feljegyezték a különböző megemlékezéseket is: május 1, április 4., Micsurin születésének évfordulója, Ukrán-hetek november 7-től december 4-ig. Az utóbbinak az a magyarázata, hogy Homrogdon magyarok és ukránok élnek együtt. Részt vettek a gyerekek különböző társadalmi munkákban is. 1955-ben például szerveztek burgonyabogár irtást, tölgymakk gyűjtést, robbanóanyagok gyűjtését.
A gyakorlati oktatáshoz rendelkezett az iskola egy 720 négyszögöles nagyságú gyakorlókerttel, a testneveléshez egy ugrószekrénnyel, egy talajszőnyeggel és egy pár ugróállvánnyal.
A körzetesítés és annak hatása
Nagy változást hozott az 1962/63-as tanév, felépült az új öt tantermes iskola. Az új iskola felépülésével körzeti iskola lettünk. Ide kerültek a szomszédos Monaj és Kupa felső tagozatos tanulói. Az osztálytermek száma nyolcra emelkedett. Az iskola mégsem válhatott teljesen osztottá, mert a régi épületek jóformán használhatatlanokká váltak. Két tanulócsoport működött az alsó tagozatban 1-3. , illetve 2-4. osztályösszevonással. Időnként sikerült ugyan létrehozni a teljes megosztást, de különböző okok miatt időről, időre visszaállt a részleges megoldás.
Az 1970-es évek végén megállapodás jött létre a kultúrház igazgatójával arról, hogy az iskola testnevelési órák megtartására igénybe veheti a kultúrház nagytermét.
Iskolaelőkészítő, majd óvoda épül
Az 1960-as évek közepétől szervezték meg az iskolaelőkészítő tanfolyamokat. 1975-ben 25 férőhelyes óvoda épült, mely átvette a gyerekek iskolai felkészítését. 1985-ben bővítették az óvodát, ezután már az óvodán belül külön iskolaelőkészítő csoport jött létre.
A feltételek javításában nagy eredményt jelentett, hogy 1981-ben felépült a napközi otthon, 1982-ben ezt tovább bővítették. Ezután már külön teremben tanulhattak az alsó és felső tagozatos napközisek. Az 1991/92-es tanévben újabb négy tanterem épült az iskolaépület új szárnyában, most már tornateremmel, öltözővel.
Móra Ferenc Általános Iskola
A nagy író nevét 1993-ban vette fel az iskola, a falu lakói népszavazással fogadták el a névadást. Az iskola falán elhelyezett domborművet Borsos István szobrászművész készítette. 1994-ben Móra Ferenc unokája – Mötyő néni – is meglátogatta az iskolát. Ő sok értékes anyagot adott át az iskolának Móra Ferencről. 1995-től állandó Móra kiállítás tekinthető meg iskolánkban.